8 általános bélegészségügyi mítosz
Ha bélrendszerünk egészségéről van szó, nincs varázsital vagy gyors megoldás. A bélbaktériumok ugyanolyan egyediek, mint mi, tehát ami az egyik embernél működik, az nem biztos, hogy a másiknál jó lesz. Az általános ökölszabály az, hogy ragaszkodjunk a kiegyensúlyozott étrendhez, aktív életmódhoz, aludjunk sokat és tartsuk magunkat hidratált állapotban. Mindezek már hozzájárulhatnak általános jóléthez.
1. A szerotonin (a jó közérzet hormonja) csak az agyban termelődik
A szerotonin a szervezetben természetesen megtalálható vegyi anyag, amely neurotranszmitterként működik (a neurotranszmitterek a szervezet kémiai hírvivői). Bár a szerotonint gyakran „a jó közérzet hormonjának” nevezik, mivel segít szabályozni a hangulatot, sokan nem tudják, hogy a szerotonin 95%-a valójában a bélben termelődik.
Mindez a bél és az agy közötti kétirányú kommunikációra vezethető vissza, amelyet bél-agy tengelynek neveznek. Egyszerűen fogalmazva, fizikailag a vagus idegen keresztül (az egyik legnagyobb, a beleket és az agyat összekötő ideg), valamint kémiailag a neurotranszmittereken, például a szerotoninon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
2. Mindennapi székletürítés
Annak ellenére, hogy ez sokak számára a napi rutin része, még mindig tabutéma, pedig nem kell annak lennie. Lerántjuk a leplet a székletürítésről, hogy jobban megértsd az emésztőrendszer egészségét. Ami a gyakoriságot illeti, az olyan tényezők, mint az étrend, az életkor, az aktivitási szint és az étkezési szokások, mind hatással lehetnek a bélmozgásra. Ami az egyik ember számára normálisnak tekinthető, az egy másik számára nem biztos, hogy az. A kulcs az, hogy rájöjj mi a normális a számodra, hogy felismerhesd, ha ez megváltozik.
3. A testmozgás nincs hatással a belek egészségére
Nem titok, hogy a testmozgás jótékony hatással van szellemi és fizikai jólétünkre. Valójában a tanulmányok kimutatták, hogy a fizikailag aktívabb emberek bélrendszere egészségesebb, ami segíti az immunrendszer egészségét és az emésztést. A fizikai aktivitás fokozza a véráramlást az emésztőrendszer izmaihoz, ami segíti a bélmozgást.
4. A puffadás a diétán múlik
Ha úgy érzed, hogy a gyomrod kétszeresére nő egy nagy étkezés vagy bizonyos ételek elfogyasztása után, akkor biztosan nem vagy egyedül. Sokan szenvednek időről időre megjelenő puffadástól, és egy nagy tévhit az, hogy minden az elfogyasztott ételeken múlik. A valóság, hogy sok más tényező is kiválthatja a puffadást, beleértve:
• Túl sok levegő lenyelése étkezés közben.
• Egyes ételek és italok, például bizonyos zöldségek és szénsavas italok.
• Élelmiszerintolerancia, például laktóz intolerancia.
Az emésztési problémák is nagy szerepet játszhatnak a puffadásban, beleértve az olyan dolgokat is, mint pl. székrekedés, az irritábilis bél szindróma (IBS) és a lisztérzékenység.
5. A glutén káros a bélrendszerre
A puffadáshoz hasonlóan van egy régi mese, miszerint a glutén káros a bélrendszerre. Tisztázzuk. A glutén a búzában, az árpában és a rozsban található étrendi fehérje, amely igen sok élelmiszerben jelen van, így reggeliző pelyhekben, kenyérben, pizzában. Néhány embernél ezeknek az ételeknek az elfogyasztása nemkívánatos reakciókat vagy emésztési nehézségeket okozhat röviddel elfogyasztásuk után, például gyomorfájdalmat, hasmenést, puffadást és székrekedést. Ezek olyan betegségekhez köthetők, mint pl. lisztérzékenység (olyan autoimmun állapot, amikor az immunrendszered megtámadja az emésztőrendszert), búza ételallergia és gluténérzékenység vagy intolerancia.
Emiatt sokan úgy vélik, hogy a glutén káros a bélre. Sokan azonban, akiknek nincs gluténhoz kapcsolódó emésztési zavara, nap mint nap ehetnek glutént anélkül, hogy bármilyen káros hatást tapasztalnának, vagyis nincs ok arra, hogy ezt alapos ok nélkül korlátozd az étrendedben.
6. A hasmenést csak fertőzés okozza
Ha hasmenést tapasztalsz, azok a legtöbb esetben bakteriális és vírusos fertőzésekre, ételmérgezésekre vagy gyógyszeres mellékhatásokra utalnak. A valóság az, hogy egy sor egyéb dolog is okozhatja, például a folyamatos stressz vagy szorongás.
7. Minél több rost, annál jobb
Az élelmi rostok jót tesznek az emésztőrendszer egészségének, mivel segítik a tápanyagok felszívódását, támogatják a jó baktériumokat, segítik az emésztést, segítenek megelőzni a székrekedést és teltségérzetet keltenek. Csökkenti a szívbetegségek, a szélütés kockázatát,a 2-es típusú diabéteszt és bélrák kialakulását. Naponta 30 g rost fogyasztása a javasolt mennyiség, amihez hozzájárulnak a teljes kiőrlésű kenyerek, teljes kiőrlésű gabonafélék, héjas burgonya, bab, hüvelyesek, gyümölcsök, zöldségek, diófélék és magvak.
A jóból azonban túl sok lehet, különösen, ha túl gyorsan növeled a bevitelt. A túl sok oldható rost fogyasztása laza széklethez, puffadáshoz és gázképződéshez vezethet. Ha növelni szeretnéd a rostbevitelt, próbáld ezt fokozatosan megtenni, hogy elkerüld a kellemetlen tüneteket, és hagyd, hogy a beleid alkalmazkodjanak a magasabb bevitelhez.
8. Bizonyos ételek elhagyása jót tesz a bélrendszernek
Az egyik legnagyobb mítosz a bélrendszerrel kapcsolatban az, hogy korlátozni kell az étrendet annak érdekében, hogy egészséges legyen. Vannak, akik azt hiszik, hogy bizonyos ételek elhagyása megoldás, különösen, ha úgy érzik, hogy ez okozza a bélpanaszukat. Teljes élelmiszercsoportok szükségtelen kiiktatása azonban táplálkozási hiányosságokhoz vezethet, ami már hatással lehet a bélflórára.
Szeretnél vigyázni a bélrendszeredre? Összpontosíts az egészséges növényi alapú étrendre, amely rostban gazdag élelmiszerek széles skáláját tartalmazza, hogy támogassa a sokszínű bélflórát. Nem feledkezz meg az egészséges életmód fontosságáról sem, mint például a testmozgás, a sok vízivás, az alvás és a mindennapos stressz kiiktatása.
Mi mit tudunk hozzátenni? Nézd meg a bélflórát támogató termékeinket, és napi egy kapszulával támogasd mindennap. Netán az immunrendszered szeretnéd erősíteni? Erre is van javaslatunk csak nézz szét termékeink között.
