Blog

A tejtől, a vajtól a joghurtig és tejszínig sokan választanak manapság tejmentes alternatívákat. Vajon miért? Az egyik fő ok a laktózintolerancia: a világ népességének mintegy 68%-a tapasztal kellemetlen tüneteket a tejcukor fogyasztása után. Emellett sok ellentmondásos információ kering arról is, hogy a tejtermékek vajon jót tesznek-e nekünk vagy sem. Nézzük meg, hogyan hatnak a tejtermékek a bélrendszerre, és hogy van-e helyük egy egészségtudatos étrendben.

A nyári hónapok meleg, napsütéses napokat hoznak, de az egészséges emésztőrendszer megőrzésének kihívását is magukkal hozzák. A meleg hőmérséklet növelheti a kiszáradás, a lassú emésztés és a gyomorpanasz kockázatát. Ahhoz, hogy emésztőrendszer a lehető legjobban működjön nyáron, elengedhetetlen, hogy olyan szokásokat fogadj el, amelyek támogatják a bél egészségét, hűtik a gyomrot, és összességében erősítik az emésztőrendszert.

 

A dohányzás káros hatásairól szinte mindenki hallott már, különösen a tüdőre és a szívre gyakorolt negatív következményekről. Mi a helyzet az emésztéssel? Sokan nem is sejtik, hogy a napi néhány szál cigaretta komoly zavart okozhat a bélműködésben, és hozzájárulhat számos kellemetlen emésztőrendszeri problémához.

 

A mai rohanó világban sokan gondolják úgy, hogy a reggeli kihagyása jó döntés: időspórolás, kevesebb kalóriát viszünk be, és akár még fogyhatunk is. Gyakran kihagyunk a képletből egy fontos szereplőt, a bélrendszerünket. A „reggeli a nap legfontosabb étkezése” kifejezést sokszor halljuk, mégis sokan hajlamosak átsiklani felette. Pedig, ha valamiért érdemes megállni egy pillanatra a nap elején, az nem más, mint a saját bélrendszerünk egészsége.

 

Képzeld el, hogy testedben több milliárdnyi apró élőlény dolgozik azon, hogy egyensúlyban tartsák az anyagcseréd, támogassák az immunrendszered, sőt akár befolyásolják a hangulatod is. Ezek az apró segítők a mikrobiomod részei, főként baktériumok, amelyek legnagyobb számban a bélrendszerben élnek. Vajon hogyan képesek ilyen hatással lenni ránk?

Május 30-a a sclerosis multiplex (röviden SM) napja. Ez a rettegett és ezerarcú kór egy krónikus, autoimmun eredetű neurológiai betegség, amely világszerte emberek millióit érinti. A betegség során az immunrendszer tévesen megtámadja az idegsejtek védőburkát (myelint), ami lassítja vagy megakadályozza az idegi impulzusok megfelelő továbbítását. Vajon mi köze lehet mindehhez a belekben élő baktériumoknak? A válasz megdöbbentő: meglepően sok.

A csípős ételek megosztják az embereket: van, aki rajong értük, mások viszont gyomorgörccsel gondolnak egy tányér chilis babra. Vajon mit szól hozzájuk a bélflóránk? Tényleg irritálják a bélrendszert, vagy akár hasznosak is lehetnek?

Sokan minden nap iszunk szénsavas vizet, de időnként felbukkan néhány információ, amely azt állítja, hogy a szénsavas ital nem jó, különösen az emésztés szempontjából, és olyan problémákat okozhat, mint a puffadás, a reflux és az irritáló IBS-tünetek. Mindez tényleg igaz lenne?

Mindannyian jártunk már úgy, hogy megittuk a második majd a harmadik kávénkat, és délután közepe tájékán lecsapott ránk a cukor iránti sóvárgás, és még így is üresben csináltuk végig a napot. Honnan lehet valódi energiát nyerni, ami sokkal stimulálóbb? Nézzünk a bélflóra mélyére.

A szénhidrátszegény diéták elterjedésének okán könnyen elhihetjük azt mítoszt, hogy a szénhidrát „rossz”. Valójában a szénhidrátok olyanok, mint a táplálkozás bármely más eleme: messze nem fekete-fehér. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan hatnak a különböző szénhidrátok a szervezetre, meg kell vizsgálnunk, mit tesznek az emésztőrendszerünkben élő baktériumok gyülekezetével.